csanainfo központ

A családi napközik helyzetéről, megítéléséről, az ellenőrzések tapasztalatairól és a jogszabályváltozásokról tartottak megbeszélést a családi napközik képviselői, valamint a működési engedélyeket kiadó és ellenőrző hivatalok vezető szeptember 23-án, pénteken Tatabányán.

A pénteki találkozó előzménye: a Tatabányán két családi napközit működtető Tájak, Emberek, Környezet Egyesület sikeresen pályázott a régiós CSANAINFO Központ létrehozására, hogy párbeszéd induljon el családi napközik és a hivatalok között. Első lépésben az egyesület felmérést készített kisgyermekes szülők körében, hogy megtudja, milyen ismereteik, elvárásaik vannak a csanákkal kapcsolatban: második lépésben az észak-dunántúli családi napközik képviselői találkoztak Tatabányán, hogy egymás között megbeszéljék a működtetést nehezítő gondokat. Végül a családi napközik és a hivatalok vezetői találkoztak: a fórumon sok újdonságról, változásról is bszámoltak a szakemberek.

Az eszmecserén Bereznai Csaba alpolgármester kiemelte a családi napközik szerepét az alapellátásban. A tapasztalatok szerint ezt a szolgáltatást elsősorban a bölcsődés korú gyermekek szülei veszik igénybe. Hozzátette: korábban ők is gondolkodtak családi napközi megnyitásán, ám sok szakmai kérdésben nem tudott akkor információhoz jutni. A továbbiakban elmondta, nagyon jó az ilyen jellegű találkozó, ahol a családi napközik engedélyezésében és ellenőrzésében érintett szakhatóságok és hivatalok vezetői "első kézből" tájékozódhatnak a részletekről. A jogszabályok változásai miatt a jövőben még nagyobb szükség van párbeszédre az érintettek között.

A korábbi találkozók és felmérések eredményét Sugár Gabi, a Nyitnikék családi napközi szakmai koordinátora ismertette a résztvevőkkel, majd Magyarfalvi Tiborné, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet szakterületi referense a csanákat érintő jogszabályi változásokat említette. Kiemelte: szakértők bevonásával új minőségi és tanácsadási rendszert alakítanak ki, és a családi napközik számára eddig előírt képzést is bővítik. A családi napközik számára fontos információ, hogy a jövőben a Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Fejér megyében működő csanák módszertani koordinátora dr. Mátrai Katalin (Csemete Alapítvány) lesz. Az új működési engedélyeket a jövőben nem a települési jegyző adja ki, és az építésügyi hatóság hozzájárulására sem lesz szükség.

Vidáné Vági Judit, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának vezetője elmondta: megyénkben 422 szolgáltatás tartozik hozzájuk, ami a szociális ellátásban közreműködő szolgáltatások mellett 21 megyei családi napközit jelent. Ezeket 2012. december 31-éig kötelezően ellenőrzik majd a 259/2002. Kormányrendelet 19/b szakasz előírásai alapján. Az ellenőrzésbe a gyámhivatal mellett bekapcsolódik majd a módszertani felelős is, akinek személyét a szakminiszter jelöli majd ki. A jövőben a módosítási kérelmek elbírálásával egyidejűleg az érintett hivatalok ellenőrzik a családi napközik működésének feltételeit is, amit indokol a hatáskörváltozás, a működési engedélyek kiadásának változása. Az évente, illetve kétévente esedékes vizsgálódások mellett négyévenként átfogó ellenőrzéseknek vetik alá a családi napköziket. Kiemelte: az ellenőrzések segítő, támogató jellegűek. Felhívta a működtetők figyelmét a Gymr. 6. paragrafusára, amely szabályozza, mikor kell előzetesen bejelenteni a változásokat, és mikor lehet utólagosan élni ezzel a jogunkkal.

A szakember érintette a továbbiakban az engedélyek kiadásának változásait, valamint a jogszabályi könnyítéseket. Megemlítette: célszerű az működési engedély kérésekor a szakhatóságokat a leendő üzemeltetőnek felkeresnie, összegyűjteni az előzetes szakhatósági véleményeket, így valamelyest rövidül az ügyintézés határideje. Fontos tudni, hogy a gyámhivatalnak minden esetben eredeti dokumentumok kellenek. A már működő csanák ellenőrzésekor az esetleges hiányosságok megszüntetésére a jövőben 15 naptól 4 hónapig terjedő határidőt jelölnek ki.

A Magyar Államkincstár megyei igazgatóságának munkatársa, Schmidtné Halmai Mária irodavezető a kincstári ellenőrzések gyakorlatáról szólt. Munkájukat az éves költségvetési törvény szabályozza, annak előírásai, valamint az ágazati jogszabályok szerint vizsgálják a fejkvóta felhasználását, amely csak az engedély jogerőre emelkedésével vehető igénybe. A jövőben az engedélyek kiadásakor nézik a csanák területi lefedettségét is. Kitért a működési engedély tartalmára is, amelyet szintén ellenőriznek: gyereket például csak a működési területről lehet fogadni, a megengedett létszámban. A szülőkkel minden esetben megállapodást kell kötni, amely tartalmazza az ellátás időtartamát, kezdetét és végét, a megszüntetés módját. A gyerek ittlétéről nyilvántartást kell vezetni, mert ez alapján történik az állami támogatás elszámolása az ellenőrzéskor, illetve az év végén. A normatívát a működtető számláján elkülönítetten kell kezelni, akárcsak a feladatokat. A nem magyar állampolgárok a Gyvt. 4. pontja alapján vehetik igénybe ezt a szolgáltatást.

A szakember elmondta: a kincstár az idén 15 családi napközit ellenőrzött a megyében: ezeket 10 fenntartó működteti. Hozzátette: tapasztalat, hogy a csanák gyakran a könyvelőre bíznak minden adminisztratív és pénzügyi feladatot, ami az ellenőrzésekkor lassítja a folyamatot, ha a könyvelő nem ér rá. A kincstár ezért jelöl meg mindig két napot ellenőrzésre, hogy az esetleges hiányosságokat még időben pótolni lehessen. A lényeg a számviteli fegyelmen van - tette hozzá. A nyári táborokkal kapcsolatban kifejtette,ez kiegészítő tevékenységnek számít, nem lehet keverni az alapszolgáltatással. Végül pontosította, mit jelent a "saját gyerek" fogalma a csanák esetében.

Sipos Andrásné és Kucsera Péter, a KEM Népegészségügyi Szakszolgálat Tatabányai Kistérségi Intézetének képviselője a csanákkal szemben támasztott biztonsági követelményeket, a bejelentési kötelezettségeket és ezek költségeit ismertette. Kitért a hulladékkezelés, a veszélyes anyagok tárolásának rendjére, a bejelentési kötelezettségekre. A gyermekek élelmezésével kapcsolatban felhívta a figyelmet az új élelmezésügyi ajánlásokra, amelyek elérhetők a www.antsz.hu honlapon is. A szakemberek kitértek az étkeztetéssel kapcsolatos tapasztalatokra is: a legtöbb csanában általában kevés a tejes ételek fogyasztása, nem mindig biztosítják a megfelelő fehérje tartalmú étrendet. Ezért fontos a változatos étlep, amit ők mindig ellenőriznek. Nézik tovább az épület belső kialakítását (15/1998. szakmai rendelet), kapcsolatrendszerét, a fűtést, világítást, szellőztetést az udvar rendjét, a játékokat és ezek fertőtlenítését. A szakszolgálat erre vonatkozóan módszertani levelet is kiadott.

Csizmadia Sándor (KEM Katasztrófavédelmi Igazgatóság) a tűzoltósági ellenőrzések eddigi tapasztalatairól, illetve a vizsgálatok új rendjéről tájékoztatta a résztvevőket. A jövőben csak speciális esetekben lesz szükség az engedély kiadásához a tűzoltóság szakvéleményére. Kiemelte: csak akkor kaphatnak a családi napközik működési engedélyt, ha 100 méteres körzetben található tűzcsap: ennek felállítása viszont a települési önkormányzat feladata. Külön kitért azokra az esetekre, amikor a tűzoltóság részéről tapasztalható hatásköri túllépés: ilyen esetekben jegyzőkönyv készül a történtekről, amit a kivizsgálnak. A szakember javasolta, hogy a leendő működtetők minden esetben kérjék, hogy írásban kapják meg a rájuk vonatkozó követelményeket.

A tanácskozás végén a résztvevők felvázolták a családi napközik erősségeit és gyengeségeit. Abban valamennyien egyetértettek, hogy a családi napközik előnye a családias légkör, a kis csoport; hátránya viszont a szolgáltatás alulfinanszírozottságából, s az ebből adódóan szülőkre háruló nagyobb térítési díjak. Mindez folytatása volt annak a SWOT-analízisnek, amelyet a családi napközik képviselői is megfogalmaztak.